2013. augusztus 22., csütörtök

Kóbor túra avagy Nivegy völgyi borangolás

                                     KÓBOR túra avagy Nivegy völgyi borangolás

Az utóbbi időkben roppant sok helyen hallhatjuk, milyen fontos is az összefogás, az élet minden területén.
Nincs ez másként a borok borászok világában sem.
Láthattunk már hasonlót Badacsonyban a Badacsonyi kör, a Balaton felvidéken a VSOP. Szekszárdon a
kadarka túra.
Ezeket ötvözte össze Két fiatal borász Varga András- /Lídia Borház/ és Dobosi Győző-  /Dobosi Pince/ 
Majd az ő  kezdeményezésük mellé állt Kiss Csaba-Cse-Ki Pince, Molnár László- Molnár Családi Pince.
 Ez a túra is hasonlóról szól, pincelátogatással, kóstolóval és vacsorával egybefűzve. De kezdjük csak az elejéről.
Gyülekezünk..

Július 26. án . került megrendezésre a legelső túra egyben a bemutatása is a sajtónak, borértőknek s néhány "bátor" vállalkozó "civilnek".
Szentantalfán gyülekeztünk, a Zsóka fogadó árnyat adó teraszán, mely most a sajtótájékoztató, s majdani vacsoránk helyszíne is. Igen meleg hőmérséklet fogadott minket, de hamar előkerült néhány deres olaszrizlinges palack, melynek tartalmával és egy kis szódával felfrissíthettük magunkat.
Varga Zoltán
Varga András, Dobosi Győző, Varga Zoltán
Kiss Csaba,  Demeter Ágnes
17 órakor  Varga Zoltán a Füred-csopaki borvidék hegyközség elnökének megnyitója hivatalosan is elindítja a Kóbor túrát. Rövid beszédében elmondta, a rendezvény nem titkolt célja a borvidék s ezen belül a Nivegy -völgy csodás környezetét, borászait, gasztronómiáját megismertessék és megszerettessék a nagyközönséggel. Mindezt könnyebben megtehetik összefogásban, ahol az idősebb termelők  mellett a fiatal generáció is megmutathatja merre is indulna el.
A fiatalok képviseletében Dobosi Győző szólalt meg, aki szintén hangsúlyozta az összefogás fontosságát, az itteni termelők minél szélesebb körben történő megismertetését, minél több helyen megmutathassák magukat és boraikat. Ha valaki e csodás környezetben a pincékben szeretne ismerkedni velük, ezen a túrán megteheti, hisz nem csak egy alkalommal, terv szerint minden pénteken indulna egy ilyen borkóstolás, végigjárva a négy pincét, s egy finom vacsorával lezárni az estét.
 Közben az asztalra került a borvidéken legismertebb legtöbbet termelt bor az olaszrizling, mind a négy pincétől, mely ott helyben lett "házasítva" s ezzel koccintottunk a sikeres folytatásra.
Készül az olaszrizling házasítás KóBor  módra.

 Tehát hivatalosan elindult az első! Buszba szálltunk, s cél az első pince Zánkán Lídia Borház.
Rövid utazás után érkeztünk a borházhoz, ahol árnyas fák alatt vár minket Varga András hűs palack borokkal.
 Töltés közben mesél a pincéről, /miért is Lídia/ méretekről tervekről. Nem először jártam már itt, / korábbi bejegyzésben többet is olvashat/ de mindig jó érzés itt kóstolni.
A "kétküvé" vel kezdtük a sort mely '11 és '12 évjárat házasításának eredménye, csöppet izmos alkohollal, telt és testes.
Varga András és a kőkos
Dörgicsei Muskotállyal folytattuk, könnyű illatos 7 gr. maradék cukorral, behízelgős.
A jó házigazda nem fogy ki a szóból, válaszol kérdéseinkre, 96-ban kezdődött a a pince jelenlegi működése, András ebbe csatlakozott be szőlész végzettségű Csaba mellé, mint borász és marketinges. Ő reszortja a forgalmazás is.
Végére egy tihanyi Kékfrankos rozé...gyöngyöző bort kaptunk s pohárral kézben néhányan körbejártuk a birtokot.
 De sok időnk nem maradt, már is a forró buszba szálltunk s indultunk a második pincéhez.
Szentantalfa, Haraszt-hegy,  Dobosi pince.
A kapun befordulva kellemes kóstolóteremben terített asztallal vártak minket, a poharak mellett  medvehagymás pogácsa gőzölög, melyet a család hölgytagjai készítettek a kóstolóra.
Már ezért megérte eljönni!!
Dobosi Dániel
 A családi borászat vezetője Dobosi Dániel kalauzol minket a gazdaságuk és boraik között.
A fiúk töltenek nekünk az első borból, 2012-es Olaszrizlingből, egy reduktív remek könnyű akár fröccsnek is jó rizling / ki is próbáltuk/.
A családi borászat 2002 óta tért átt a BIO gazdálkodásra, indulásnál a terület kisebbik részén, majd az ökogazdálkodás  sikeres bevezetése után a teljes ültetvényre kiterjesztették eme termelési módot.
Ez a szőlőknél és gyümölcsöknél is történik.
2012-es reduktív Chardonnay a következő a poharunkban, zöldfűszeres, könnyed még is elegáns bor enyhe déli gyümölcsös jelleggel.
 Meglepődünk mikor elhangzik, hogy a család már 1721 óta gazdálkodik ezen a területen!! Most 20 Ha. szőlő adja a bornak valót.  Kiderül, hogy a völgyben innen kerülnek ki a legsavasabb borok (!), szerencsére ez most nem érzékelhető!
A következőn sem nagyon, Kéknyelű 2011. Köves, meszes talajról, kicsit ott van az illatban is, a szép kéknyelű, markáns ízvilággal, csepp fanyar lecsengéssel.
A családban roppant fontos, hogy a tudás tovább öröklődjön apáról-fiúra szálljon.
A fiatalságnak, köztük Győzőnek sincs könnyű dolga, hisz a családfő egy igazi polihisztor, így van mit megtanulniuk. De ahogy megfigyeltük a "mag" remek "táptalajba" került.
Végére egy vörös házasítás érkezik szintén 2 évjárat /11-12/ hordós érlelésű Cabernet sauvignon és merlot érett külön hordóban a házasításig. Sok gyümölccsel könnyű vörös, még ily meleg napon is fogyasztható.

Hallgattuk volna még, de vártak már a következő pincében minket.. Busz... meleg, következő hegy.
A helység még mindíg Szentantalfa, Szt. Balázs-hegy, Mocsár dűlő Cse-ki pince.
Hangulatos kis présház előterében kialakított kóstoló helységben fogadott minket, Kiss Csaba borász.
 Ő képviseli a két család pincészetét, amit 1998-ban alapítottak, a Cseh és a Kiss család.
Kiss Csaba

A pince elöl remek kilátás a Balatonra, felettünk néhány 10 méterre bújik meg a lombok között a Szt. Balázs templom romja.
Szt. Balázs templomrom
Nézelődésünket, Csaba egy palack Rajnai Rizlinggel szakítja meg, mely ászok hordóban érett, könnyű, fehér az olajos magvak ízével és illatával.
 Rokon szőlővel folytatjuk 2012 késői Olasz, száraz, sajnos még nem élvezhettük teljes mivoltában, egy hete van csak palackban, kissé fésületlen még, de már most is van benne sárgabarack, s olajok is. Az ízben is érett barackosság fedezhető fel.
Még egy késői Olaszrizlingett kapunk az előző évből, /11/ a Csicsón  termett. Jó savak, ebben is ott a barack, illata kicsit zavaró bontáskor, de szellőzik.
A Család már több generáció óta termel itt szőlőt, most már 15 Ha. ról szüretelnek, de folyamatos a telepítés, mostani tételek között készül folyó bortól az egyedi címkés borokig sok minden. Mint például a záró bor, mely tényleg "egyedi" : Barik Lájt!!!!  Így leírva!!

Egyébként, egy Merlot-ot takar a név hordóban érett, még fésületlen, fűszer fedezhető fel az illatban,  nem teljesen érett meggyel az ízében. Fiatal, Érjen még a palackban!!
 Most viszont változtatunk, a busz szinte üresen indul a hegy gerince felé, mi pedig gyalog gondoljuk megtenni a következő pár 100 lépést, igaz a hegyen felfelé!
Felfelé haladva, egyre csodásabb kilátás bontakozik ki mögöttünk, a völgyre, Balatonnal és a párába burkolózó túlsó partra.
 Előttünk a Balázs-hegy majd legtetején, Molnár Pince, teraszán vár minket Molnár László, a túra korelnöke.
 Miután kicsodálkoztunk magunkat, figyelmünk a kitöltött borok felé fordulhat, 2012 Rajnai Rizlinggel kezdjük a kóstolót itt, ázott lekaszált fű illatával indul, majd egy könnyed olajos borban folytatódik.
A család 1970-es években kezdte a termelést, mindent saját kezűleg építettek, például a pincét, két romos pincéből teremtették újjá.
Molnár László

Innen kapjuk a Katalin Cuveé-t. Zengő és Tramini házasítása, muskotályos és virágos illattal indít, virágos, itt is muskotály, kicsit érezhető a tramini savassága is.
A mostani terület, már 10 Ha. 7 fajta terem, de még vásárolnak is szőlőt a meglévők mellé.
2009 es késői Rajnai rizling viszont saját termés, mely november 21. én került a pincébe, félszáraz, töppedt szőlős illat, kicsit talán szamorodnis is. Az ízében is, ezen jelleggel.
Nehezen szakadtunk el a festői kilátástól, de várt minket újra a  Fogadó, benne Demeter Ágnes a vezetője.
 Visszatértünk a kiinduló pontunkra, hűs szóda és rizling fogad. Hely keresés, rövidesen érkezik egy remek vargányás borjúpaprikás galuskával és káposzta salátával.
Tökéletes lezárása az estnek, elbeszélgettünk még egy keveset a borászokkal, Ágnessel, de hamar távoznunk kellet, mivel ránk még vonatozás várt a házunkig, s tudjuk, a "vonat nem vár".
 Így egy remekbe szabott Zánka-Füred Rallye-n vettünk részt visszafelé, Varga Zoltán  vezetésével.
Jelentem a vonatot elértük! :-)

Nagyon remélem, hogy ez a kezdeményezés is olyan sikeres lesz mint az Iván völgyi túra, hogy minél többen megismerhessék kis hazánk festői tájait, a Balaton felvidék remek ízeit, borait és azokat az embereket, akik ilyen és ehhez hasonló élményekben részesíthetnek bennünket.

Megmutassák az ő általuk létrehozott szépségeket, ízeket. Mi, és akik ellátogatnak hozzájuk megtapasztalhassák a felénk és feléjük mutatott szeretetet, azt a fajta hamisítatlan és jó értelemben vett vidéki szíveslátást, ami a nagyváros rohanó, szmogos, érzéketlen világában kihalófélben van.
Csak így tovább!

Bátran ajánlom a KÓBOR túrát mindenkinek!!!

www. kobortura.hu

Még több kép a túráról: facebook / csakazízéért


 SZS.
     



2013. május 29., szerda

Tanúhegyek borai II. Málik Zoltán Badacsony

 Tanúhegyek borai kóstolók második résztvevője, -természetesen csak itt a blogban- Málik Zoltán Badacsonyból.
  Zoltán Badacsonyból érkezett, szerinte még erős kezdő a borászok között, hisz még csak 6-7 éve készít borokat.
De "beszéljen " helyette a bora elsőként egy régi magyar fajta, melyet kevesen termelnek: Bakator 2010-ből.
 Ez a bor egy része érlelődött új hordóban is. Érződik is az illatán, hoz enyhe vajasságot s frissen sült piskótát.
A korty ropogós vibráló savakkal teli, enyhe naturális jelleggel kis citrus is felfedezhető benne.
Málik Zoltán mesél

 Igazán még nem is "elemeztük ki," máris érkezik a  folytatás 2010 Szürkebarát. Le sem tagadhatná a termőhelyét, már az illatában ott a "bazalt", mindemellett sok sok gyümölcs, néhány csonthéjast is felvillant, barack, körte, mandula, ezek virágai is felfedezhetők.
Az ízében jelen van egy kis sósság, mineralitás virágporos és barackos ízjegyek. Csodás szép kerek bor, telt, pedig 2010-es. Itt Badacsonyban nem volt ez olyan nagy probléma, ahogy később tapasztalhattuk is.
 Beszélgetésünkből kiderült Zoltán 2.7 ha. gazdálkodik, mely terület a Badacsony hegyen található, egy része a Kisfaludy ház alatti részen. A terület alapfajtákkal van telepítve 1.5 ha már termő, a többi terület hamarosan termőre fordul.
Badacsony
 Erről a területről származó Olaszrizlinggel folytatjuk a kóstolást 2009-es évjáratú. Zoli barátunk szerint forró bazalt illatú, én felfedeztem még benne szárított gyógynövényes illatot is, az ízében csonthéjasok, mandula, mogyoró elegáns elegye, telt szép testű ízű bor. Borászunk szerint e remek ízvilágot az "ősrégi" rizling fajta tudja, mely éretten aranysárga színű "szeplős", tömött kis fürtű fajta.
A bort remekül kiegészíti 2g. maradék cukor, mely nem igazán kiérezhető, de nekem azért feltűnt.
 Több kóstoló elmaradhatatlan kérdése: miért van a címkén egy vaddisznó?
Zoltán egyszerű válasza: Másik nagy szenvedély a bor mellett a vadászat immáron több évtizede!
A borsor...

 Közben visszaugrunk 2010 be, mely év Kéknyelűjét kapjuk a poharunkba. Virágos nyitás, forró bazaltot verő nyári zápor friss illattal. Szép kerek a korty, sóssággal, enyhe citrusossággal, s nagyon jó savgerincel.
  Még mindig dicsérném a pince 2010-es borait!
Kiürült poharunkba borászunk 2010-Budai Zöld-et tölt, csodás aranyba hajló színével,  csodás csalán virágos, nektáros illattal csábít, mely mellett ott a bazalt is .
A kortyba is ott az ásványosság, citrusos, talán érett egres, propolisz és lépes méz,  méhviasz. Határozottan karakteres, remek savgerinc és elegancia.
Eme két utolsó bor szervesen összetartozik, az ültetvényen is egymást váltva kerültek telepítésre, mivel a budai zöld a kéknyelű porzója. Mindkét szőlőt bakműveléssel termesztik mely így önmagát korlátozza,
 50-70 dkg. termést hoz évente egy tőke.
Borászok egymást közt Fekete Béla és Málik Zoltán 

Zoltán az összes borát hordóban érleli, melyek mérete a 104 litertől a 23 hektósig terjed.
Az est utolsó bora is kis hordóban érett egy 2010 Zeusz.
Szép telt, már-már nehézkes illat, virágporral, almával "spékelve". Az íze is hason jegyeket mutat zöldalmás, kicsit nektárra emlékeztető íz, kerek szépen egyben lévő bor.
 Az utolsó bornál kis közjáték történt. A kóstoló terem a Mátyás templom tőszomszédságában található, mikor a Zeuszt kóstoltuk, felzúgtak a templom harangjai. de hisz 19:09....???
 Majd rögvest ráébredtünk, megválasztották az új pápát!
Ezután a Zeusz -legalább is nekünk- a pápa választó bor!!
Zárszóként álljon itt a borász egyik mondata: "...több mint öt éve csinálom, de még nem látom a fényt az alagút végén!"

SZS.

2013. április 16., kedd

Tanúhegyeink borai / 1 Somló Fekete Béla

Kóstolósorozatot indított három borász akik Balaton tanúhegyein termelik a szőlőt, készítik boraikat.
Somlóról Fekete Béla, Csobáncról Beőthy János, és Málik Zoltán Badacsonyból.
A várban újranyitott Magyar Borok Házában találkoztunk velük.
János meghívásának eleget téve már kora délután a helyszínen voltunk, a mostani tulajdonossal végigjártuk a pincét, ahol bemutatásra kerül Magyarország 22 borvidéke és borai. Még kialakítás alatt van az üzlet alatt a látványpince, de már jó néhány karton bor vár kirakodásra és bemutatásra.

Visszatérünk a kóstolóterembe, ahol már vár minket a három borász. Rövid tanakodás után Fekete Béla bácsi, somlói borai mellé tettük le a voksunkat.
 Éltes kora ellenére személyesen hozta el borait ide a vár tőszomszédságába, s mutatja be nekünk s mesél magáról is egy keveset.
 " Somló közelében nőttem fel" meséli miközben első borát tölti poharunkba s kérdésekkel halmozzuk el.
2008 Hárslevelű kerül a pohárba, gyönyörű, érett, aszalt barackos illat mellett a forró bazalt illata is megjelenik, egy sűrű, telt, talán későn szüretelt tétel, lekerekedett savakkal, szép hosszú bor, sokáig a szájban marad-na az íz, ha nem kapnánk a következő bort.
Fekete Béla, Von Beőthy, s a szerző

Érkezik egy 2009-es Juhfark elsőre kicsit zárkózott illat, majd a mineralitás mellett felfedezhető citrusosság, mogyoró és körte is. Az íz már sokkal többet mutat a borból, vadkörte, almakompót, kicsi zöld alma is kiérezhető a termőhelyre erősen jellemző ízvilág mellett.
Természetesen a "mese" is folytatódik, "úgy 30 egynéhány éve vettem az első szőlő területemet Somlón. Veszprémben élünk, s régebben sokat kirándultunk ezen a környéken, megkóstoltuk, majd később már innen vásároltuk a családnak a bort. Évente 50-100 liter, mely a panel pincéjében tárolódott fogyasztásig.
 Egy barátunk kérdezte tőlem: "miért nem veszel területet s termeled meg saját borodat??" Rövid hezitálás után 300 négyszögölös területet vettem a Badacsonyi Állami gazdaságtól s elkezdtem a "borászkodást". 
A területen sok öreg tőke mellé újakat is telepítettünk, pl. hárslevelűt amit Tokajból hozattunk. Ez adta az első sikerélményemet is. Mikor termőre fordult, mint új és büszke borosgazda beneveztem a hárslevelűmmel  a somlói borversenyre, ahol rögtön aranyérmet nyertem vele!" 
Fekete Béla s a szerző

 Mi viszont egy 2007 Olaszrizlingel folytatjuk.Szép minerális illat mellett sok érett fehér húsú gyümölcs fedezhető fel benne, az íz hosszú, minerális lecsengéssel, sok húsos gyümölcs mellett egy csepp citrus is.
 A boraimat csak hordóban érlelem, s mikor már elérkezettnek látom az időt, akkor teszem át acéltartályba, ahol kivárják a palackozást.
 A kezdetekkor munka mellett gondoztuk a szőlőt, és dolgoztunk a pincében, a nyugdíj eljövetelére nagyjából összeállt az a 4 hektár amin ma is termelünk. A területünk az "Aranyhegy" Somló déli oldalán fekszik. Talán az egyik legjobb terület!  A borászkodást, nem hoztam otthonról, a családban előttem nem foglalkozott senki szőlővel, autodidakta módon tanultam mindent, tankönyveket olvastam a szakirodalomba is belenézegettem, de a legtöbbet a régi somlói borászoktól, szőlészektől tanultam. Így lettek a mai borok a pincében. 
Jó borok, remek társaságban

Innen érkezik a következő bor rögtön kettő 2006 és 2007-es Furmint.
A fiatalabb nagyon szép telt illatokkal, -talán enyhe palackbuké felsejlik, de gyorsan elillan,- barackkal,  és egy kis marcipánnal mutatkozik be a pohárba, a korty is igen kerek és teljesen egyben van
érett barack, itt is jelen lévő marcipán, és körte, csepp sósság is rejtőzik benne, nagyon szép egyensúlyos, elegáns bor!
S még csak most jön az idősebb: a 2006-ost sem kezdte még az idő, ezen nem is érezzük a palackot, banán az első dolog ami a pohárból kiérződik, majd jön a többi déli gyümölcs is, Az ízben ez is mutat egy kis marcipánt, érett körtés, enyhe sósságot a lecsengésben.
 A elmúlt évben már elkezdtünk külföld felé tekingetni, mivel a Magyar piac a felső kategóriás borból csekély mennyiséget vesz fel, ezért tavaly Londonban és Németország több városában is tartottunk borbemutatót, elmondható, hogy szép eredménnyel, idén már szép mennyiséget szállítottunk a németeknek és az USA-nak.  
A kóstolósor, jobb oldalon a 2002-es furmint

 Még egy bort kaptunk, de ezt  útravalónak, egy 2002-es Furmintot,  ezt palackban, amit majd otthon szűk körben nyitunk ki.
 Most már csak az a tisztem hogy jó egészséget kívánjak a 87 /!!!/ éves borásznak, nem titkolt szándékkal, hogy még sokáig ihassuk a csodás borait!


2013. március 18., hétfő

Éjszakai repülés margójára Merfelsz pince borai

Igaz, kora este érkeztünk a Budai Borszalonba, ahol várt ránk az "éjszakai repülés" teljesen más formában, mint általában. De ezt majd később.
A borest vendége Merfelsz Gábor szekszárdi Merfelsz pince tulajdonosa. Nem először találkoztunk, de most a pince újabb évjáratú borai kerülnek kóstolásra.
Szép lassan megtelik a csöpp bolt az érdeklődőkkel, s poharakba kerül az első bor Kékfrankos rozé 2012.
Így könnyebben csendesül el a borértő közönség, s Gábor elkezdheti a mondandóját. Mesél a kezdetekről, hogy vágott a borászkodásba. A pincét 1999-ben alapították, most 12 Ha.saját szőlőt dolgoznak fel, s nem vásárolnak hozzá!
Merfelsz Gábor és a szerző

 Közben kortyoljuk a rozét mely roppant gyümölcsös, tartalmas, eper, meggy és cseresznye is felfedezhető az illatában, az íz sem marad el mögötte, tartalmas, kerek korty, eperlekvárral, kis szénsavval. A bor két részletbe került a pincébe 1/3 korábban 2/3-a később tartályban érett, s egy hónapja van palackban.A bor tisztán kékfrankosból készült, kimondottan rozénak termelve.
Gábor csak vörös borokat készít, szerinte Szekszárdnak ez az erőssége, így ezzel is kell foglalkozni. A termést hozamkorlátozással fogják vissza, akár 60-70 dkg. tőketerheléssel hogy a pincébe tökéletes alapanyag kerüljön be!
 Másodiknak egy kevésbé ismert szőlő Néró / Nektár rozé 2012 borát kapjuk, a szőlő egy magyar nemesítésű fajta, rezisztens a betegségekre,erős növekedésű bő termő és az egyedüli vörös csemege szőlő amelyből bor készíthető! A bora színanyagban gazdag!

A szüretét korán megejtették, hogy ne érjen túl, de az erjedéskor 17 g. cukor maradt benne s nem erjedt ki teljesen. Nem kezelték tovább, így került a palackba, az illata is megmutatja, hogy nem száraz, erdei /vad/ szamóca és lépes méz illata van, ribizlis, szamócás mézes íz mellől nem lóg ki az alkohol, pedig 15.5%!!
Az édes érzet mellett, nagyon érdekes íz marad a szájban.
 Továbbiakban megtudjuk, hogy a 1832-ben épült pincét 2005-ben  felújították, modern gépekkel, eszközökkel szerelték fel. 2006 óta ezek segítségével évente 30-35.000 palack bort készítenek.
Köztük a Kadarka 2011. Ez a következő. Kissé zárkózott illattal indít, "pörgetni" kellett kicsit, hogy a kakaóbab és az aszalt meggy illata megjelenjen.
Az íz már sokkal többet éreztet, meggy és cseresznye mellett még aszalt gyümölcsök, aszalt meggyet érezhetünk. Kicsit erős alkohol érzet, még igazán nincs teljesen egyben, friss, fiatal bor, még sok idővel.
A pincében a kadarka a bikavér egyik alapja, mely klónja a  hajósi borvidékrők került át Gábor területére.
 A következő bor természetesen nem is lehet más Bikavér 2010. melyből összesen 1500 palack készült, mivel 2010-ben kevés kadarka termett. Mellette kékfrankos, merlot, Cweigelt,  Cabernet sauvinon és franc és egy kis néró került még a házasításba.
Meggyszörpös, sherrys, csokis illattal, az ízben friss meggy és sherry is van, érződik a 2010-es év benne.
Krisztina most épp nem bort tölt

A bikavér a pince válogatás borai közé tartozik, amely itt a Nectar Sexardique ® nevet kapta, mellyel kiemelik a prémium borokat a többi bor közül. Gábortól többet is megtudtuk a név választásról.
 A  városban élt
Augusz Antal, kinek gyakran vendégeskedett a szekszárdi  házában Liszt Ferenc, aki életre szóló barátságot kötött a szekszárdi borokkal. A kettőjük levelezésében említi Liszt a nectar Sexardique kifejezést. 
A következő bor is ebbe a családba tartozik: Doppio 2009. Tisztán Cabernet Sauvignonból készült, de két dűlőből származik a szőlő, mely csak borként került házasításra. 
Az illata keserű csoki, érett szilva, meggylekvár, kicsit még szárit a tanninja, még igen friss, fiatal az íze, fűszeres, meggy, szilva és kapuccino az alkohol sem alacsony 14.5% de nem lóg ki. Szép bor, de hagyjuk érni még, hogy megmutathassa igazi "arcát" pár év múlva!
 Természetesen a legnagyobb bor maradt utoljára, ami a címet is adta Éjszakai repülés. A bor egy házasítás, sok összetevőből, de mind a legjobbak közül: Cabernet sauvignon, franc, zweigelt, néró, kékfrankos, merlot. Ezek együtt értek borrá. Az illata keserű csoki, érett gyümölcsök, talán szilva. Az íz is roppant összetett, konyakmeggy, szilvalekvár és csoki érződik. De a bor folyamatosan változik, ahogy mind többet érintkezik a levegővel. Szép, tartalmas, testes bor, sok idővel még.

 Gábor ezzel a borral szeretne tisztelegni édesapja előtt, aki szekszárdi születésű, s nagyon kedveli a helyi hegy levét. Merfelsz István pilóta volt a honvédség kötelékében repült. Ő, a  papa mesélte Gábornak egy éjszakai gyakorlat történetét, amit velünk is megosztott.
 Egy 50-es évekbeli, hideg téli éjszakán légvédelmi gyakorlatra vezényelték a csapatot, teljes készültségben.
A létszám teljes, mindenki a helyén, felszállás. Több óra repülés az éjszakában, mindenki fázósan húzza össze magát a helyén, s várja, hogy vége legyen a gyakorlatnak, ne körözzenek a fél ország felett.
Hajnalban érkezik a megváltó parancs, mikor már mindegyikük átfagyva, fáradtan gubbaszt a helyén, vissza a bázisra, vége a megpróbáltatásnak! Gépet a reptér felé fordítva, visszaindulnak a bázisra.
A monoton motorzúgás, a hosszú nap mindenkit kifárasztott, csöndben bóbiskoltak a helyükön. Még Gábor papája is aki a gépet vezette is lehunyta a szemét egy kis időre. Hogy mennyre nem derült ki, de a következő felpillantáskor riadtan konstatálta, hogy már csak 600 méteren van a gép az orra a föld felé fordulva, zuhan!
Mindent latba vetve 250 méteren sikerült kijönni a zuhanásból, s visszatérni a helyes repülési magasságba.
Az első riadalom után körbenézett, az első tiszt és a rádiós békésen aludtak, még a tüzér állásban is bóbiskolt a katonatárs! Senki nem vett észre az egészből semmit!!
Az egészet csak egy év múlva mesélte el a társaknak, addig tartotta magában. Az ő szavaival mit mondhattak volna az elöljárók: " Szörnyű volt belegondolni, hogy 6 barom  miért vágta földhöz a gépet mikor már hazafelé tartanak".
 Ezzel a történettel zárult az este, jó ízekkel a szánkban indultunk haza. A rozé címkéjén olvasható idézettel zárnám a bejegyzésem:
Mitsoda ugy mond, az élet bor nélkül? A bor az elmének tehetségeit tsudaképpen neveli. A földi unalmak közül kiveszi és tsak nem égbe emeli; jókká, igazakká, bátrakká, böltsekké teszi az embereket.
Így írt Mátyus István Marosszék főorvosa Ó és új diatetica  című művében. /1787-1793/


SZS.


2013. február 22., péntek

Benedek Péter a Vinóriumban

Februárban, mínuszok repkednek szitál a hó, ilyenkor az ember jó melegre vágyik.
 Egy ilyen helyre tartunk, a város közepén, egy új az "Oktogontól néhány kortynyira" Vinórium  Borház lesz az a hely ahol testünk lelkünk felmelegedhet.

Jókai téren így könnyen megtalálható
    Ma este Benedek Péter ifjú borász hozza el borait a mátrai Gyöngyöstarjánból.
Talán kicsit késve érkeztünk, már elkezdődött a kóstolás, de szerencsére nem maradtunk le a lényegről, mire elfoglaltuk helyünket az asztalnál már az est háziasszonya Iványi Bianka elénk varázsolt két megtöltött poharat.
 Az első illatból rögvest ki is derült egy Chardonay került a poharunkba.2012-es év friss bora.
Friss, nektáros az illata enyhe mineralitással vegyülve. Az ízében érződik a mineralitás, enyhe sósság, sült kenyérhéj. Nem csoda, andezites altalajú epreskert dűlőből származik. Csak reduktívan erjesztett bor.
A második is az Epreskert dűlő szülötte és szintén Chardonnay, de hordós erjesztésű 2011-es.
 Egyből érződött, hogy érett a bor hordóban is, igaz "csak" nagy hordóban. Kis vajasság és paszternák illat érkezik a pohárból, az ízében is ott a vaj, és déli gyümölcsök. Talán kicsit erős az alkohol érzet /15%/
Míg kóstolunk Péter mesél a borászatról, borokról önmagáról.
 Négy generáció óta termel a család szőlőt, régen csak 2 ha. többnyire direkt termő szőlőkkel dolgozott, később ezt kivágták, újratelepítették a területeket, majd szép lassan vásároltak hozzá területeket.
A mostani méret majd 16 ha.1990 óta készülnek a borok ezekből a szőlőkből.
Benedek Péter
 A poharak hamar kiürültek, de Bianka figyelmesen érkezik a következő borral reduktív erjesztésű Sauvignon Blanc  harmadik a sorban.
Csodás bodzás, vágott vizes fű és kis déli gyümölcsök illatát érezhetjük. Sokáig csak az  illattal foglalkoztunk, mikor beteltünk vele jött a korty, mely csodás, bodzás, mangós ananászos jegyeket hoz.
Szép kerek, jó savgerincű, jól iható bor!! Az asztaltársaság kedvence lett azonnal!
A "kemény mag" !
 Péter folytatta mondandóját, elmondta, hogy kicsi gyerek kora óta a szőlő és a pince közelében volt, így nem csoda, hogy a Kertészeti egyetem után szőlész-borász szakmérnöki vizsga után már ő is szervesen részt vállal a bor készítésben és a marketingben is.
 Mindezek mellett szerves részét képezi a Gróf Buttler borászat csapatának is. De ez egy másik történet.
 Még egy könnyű "nyár" bor érkezik 2012-ből Cserszegi Fűszeres reduktív bor nagyon illatos, parfümös, fűszeres, bodza, vanília virág és medvecukor illatával, könnyű nem savas, kedves ízű enyhe törökméz, cukordinnye érződik még. Igazi nyár esti bor, a lemenő nap fényében hosszú meleg nap után a teraszon üldögélve, kellemes hűvösen iszogatnám!
A borsor
 Ha már a melegebb időt idézzük, érkezik a Kékfrankos Rozé 2012. Csodás gyümölcsös, klasszikus szamóca, málna illattal, az íze sem marad el erdei piros gyümölcsök, ropogós, tökélete nyári rozé!
 Meghallgattuk a pincészet terveit is, 2013-tó a dűlőszelektált és terméskorlátozott  tételek a területek adottságait jól bemutató  "Epreskert", "Rétkürtös", "Barna tanya" dűlőkből 30.000 körüli palackot készíteni.
 Vége érkezik egy vörös bor 2011-es Pinot Noir. Csak tartályban érlelt, szép kerek, bár még fiatalnak érzem, fekete ribizlis, erdei gyümölcsök egyvelegével a szájban.
 Lassan a sor végére érünk, melynek végre egy Sárgamuskotály félédes bor került, érett muskotályos illattal, mézes és enyhe gyömbéres, az íze is hozza a nektárt, sárga húsú gyümölcsöket, és édességet.
Szép befejezés, de mi azért a Sauvignon Blanc-ot visszakóstoltuk még.
 Nagyon jó adottságú hely a Mátra, nagyon jó borok születnek ott, fiatal agilis borászoktól, érdemes ott körülnézni és kóstolni a fiataloktól. Csak néhány név: Kovács Zita, Ludányi Gábor, Ludányi Balázs /Centúrio/ Mátrai Tőkések, Csernyik pince.....................
Mindenkinek bátran ajánlom őket!!
 Köszönet a Vinórium dolgozóinak a szíveslátást, a tökéletes kiszolgálást, külön köszönet Iványi Biankának!

Bianka, Péter és a kóstolók!
SZS.

.....

2013. február 10., vasárnap

Lojzi Bácsi a Dolce Vitaban

 Van egy olyan név, akit ha villányi bort és borászokat említünk kihagyhatatlan.
Nem a névsor elején kell keresnünk, de ez, csak a betűrendben van így Wunderlich Alajos.
Ő mindenki "Lojzi Bácsija!
 Aki már járt Villányban bortúrán, de ha csak áthaladt a városon az út mentén biztosan látta a 2004-ben épült csodás épület és pincekomplexumot.
 De most nem erről lesz szó!
Pince a régi-új, mely "fent van a hegyen", vagy a "kispince", a hol Lojzi bácsi "saját" borai készülnek. Az innen kikerült borok lesznek az est szereplői.
 Nem tisztem megítélni és firtatni, mi is áll a háttérben, az egyszerű tényre szorítkoznék, a cég és Lojzi bácsi útjai végérvényesen elváltak.
A név ugyan maradt a cégnél is de a családi pince is e név alatt hozza ki borait, hisz itt ténylegesen ő készíti ezen borokat.
 E rövidke kitérő után, rátérhetek az igazi mondandómra, a kóstolóra.
Krisztina a házigazdánk is érdeklődve hallgatja Lojzi bácsit.

Budán, a Feneketlen tó tőszomszédságába igyekszünk a Budai Borszalon, vagy új nevén Dolce vita bor és delikát.
Ide kaptunk meghívást az üzlet és az est háziasszonyától Krisztinától.
Hamar megtelt a csöpp üzlet, mely egyik oldalát mennyezetig érő polcain, magyar borászok borai töltik meg.
A szemben lévő oldalt pedig -az új név is utal- olasz olíva olajok, mindenféle balzsamecetek,  pástétomok és még sok finomság kapott helyet.
 De mi most bort kóstolni jöttünk, meg is kapjuk az elsőt, mely Villányban ugyan ritkábban készített, de itt van: Királylányka! 2012-es szép telt, "magyar mediterrán" bor, ananászos illatával, citrusos déli gyümölcsös ízével csábít.
 Közben elkezdődik "hivatalos" est, bár senkinek nem kell bemutatni, a pincét és névadóját, mindene esetre lelkes taps fogadta az est főszereplőjét.
 Röpke bevezető után, már is érkezik a Rozé, mely Kékfrankos gerincen, kadarkával és pinot noirral kiegészülve készült. A pohárban inkább sillernek látszik, pedig a bogyózás és zúzás után azonnal a présbe került a szőlő.
 Kellemes, gyümölcsös, bár kicsit izmos rozé /24-es extrakt/ piros gyümölcsökkel, ribizlivel és hecsedlivel az ízben. Kicsi fanyarsággal a lecsengésben, ami még jól is áll a bornak.
 Talán a boroknak is köszönhetően, a hangulat is oldottabb lesz, Lojzi bácsi mesél a jelenről, a szétválásról, unokákról és a borokról természetesen!
 Üres poharak láttán, a jó házigazda, máris érkezik a következő palackkal, Portugeser 2012. ami borászunk szerint még is csak Oportó... de nem lehet ez a neve.
A borok!

Huhh, az illat szinte orrba csap,  bőrösség, keserű csoki, kávé illata a pohárban. Zoli barátunk szerint az est bora volt. Számára! Az íze sem marad el az illat mögött, érett meggy, kis csoki és gránátalma is érezhető. Tényleg szép, karakteres, telt bor, de nem árt szellőztetni kicsit. Bár nem vagyok nagy rajongója a fajtának, de be kell vallanom, igazán jó bor!
 Persze, nem maradunk információk nélkül, megtudjuk, hogy is kezdődött a borászkodás, valamikor úgy 93 táján, akkor még teljesen más indíttatásból egy "zsebkendőnyi" területen 320 négyszög öl kadarka ültetvényen, melyből rozé készült.
Mindjárt az első villányi borversenyen az élen végzett, majd az országos versenyen sem talált legyőzőre a kadarkák között.
 Ennek örömére meg is érkezett a Kadarka, természetesen 2011-es.
Már az illata teltebb bort ígért, egy kicsit magas alkoholt, mint kiderült 14.8% ! Piros, érett gyümölcsök, feketeribizli, az ízben még kicsit tanninos, barackmag ízével a lecsengésben.
Olyan érzésem volt, hogy ittam hasonlót már, de ne tudtam hová tenni. Rövidesen kiderült: Balla Géza kadarkájának klónjaiból áll az ültetvény!
 Ahogy a borok fogytak, úgy szaporodtak az információk a borászatról. 1998-ban el kellett dönteni, hogyan tovább, a régi szakma és munka, vagy a bor.
Az élet megoldotta, a bádogos műhely leégett, ami aztán hamvaiból palackozókét született újjá.
 Mind többen megismerték, megszerették a borokat, sőt külföldre is elért a borok híre.
Megbeszéltük!

 Az az érzésem mi is öregbítjük majd a hírnevet, érkezik egy fiatal kékfrankos az Agancsos dűlőből  2011-ből cherrys, meggyes illattal indul, majd jön a többi illat és íz vanília virág az íze konyakmeggy, csoki.
A bor új, első töltésű hordóban érett egy évig. Nem csoda a sok meggy a borban, az Agancsos-dűlő sajátossága ez az ízvilág.
még egy lapáttal rátettek a szervezőink, illetve egy pohárral mikor egy igazán érett merlot-ot kapunk a 2006-os évjáratból. Már nyitva volt a palack 1 órát, de ezt a bort kell is szellőztetni! Az elején dohányosság, érett roppanós cseresznye, csokoládé s egy kis fűszeresség is. 2 évet volt hordóban, de nem nyomja el a fa az ízeket.Szép telt bor, érett de még mindig van benne potenciál.
 Szépen lassan Lojzi eljut a napjainkig a történetében, 2003-2005 között megépül az új pince, bortrezor étterem és kóstoló-csarnok-. egy igazi komplexum.
2010-ben a szétválás a küszöbön volt, ami 2011-ben meg is történt.
A név, 25 Ha. szőlő s a kis pince, meg még jó pár dolog maradt, s most ennek gyümölcsét élvezhetjük.
 A végére 2009-es Cabernet Sauvignon érkezett, 16 hónap barique hordó,  mely hihetetlen fűszeres, kicsit syrah-ra emlékeztet az illata,
rózsabors. Az íze is fűszeres, pörkölt kávé, és kakaóbab.
Igazán szép befejezése a kóstolónak.
Lojzi bácsi a szerzővel

Jó este volt, aki megismerné jobban a borokat az üzletben mostantól meg is vásárolhatja, de az igazi ízélmény  a pincében érheti a borkedvelőket, ajánlom egyszer menjenek el Villányba a pincénél kóstolják meg a borokat és Lojzi bácsi kultikus  kakaspörköltjét. Megéri!!!
Köszönet Az estéért Krisztinának!

2013. január 23., szerda

Havas piknik Etyeken

 Nem szokásunk ilyenkor Etyekre járni s piknikezni sem biztos, hogy ez a megfelelő időjárás, de a történések ránk cáfoltak! Azért ne fussunk ennyire előre!
 Már gyanakodnunk kellett volna, mikor Kelenföldön a busz végálomásra érkeztünk, még jó, hogy időben!
Tömött busszal indultunk célunk felé. Miután elhagytuk az autópályát, csodás behavazott táj tárult a szemünk elé. A hóban nyulak, őzek nyomain kívül csak a lombjuk vesztett fák vártak a melengető tavaszi napsütést, hogy ismét zöld legyen a táj a fehér helyett.
 Szinte mindenki a piknikre érkezett, talán 2-3 ember szállt le elöbb.
A főúton kívül itt is mindent vastagon befedett a hó, igazi vidéki feeling!
 A pincesorra vezető út is igen csak havas, ott sétálunk a befelé, ahol már igen sok láb taposta le a havat előttünk. Az első pincék körül, már többen várakoztak, forralt bort iszogattak, gyerekek szánkóztak, hóangyalkát rajzoltak a hóba.
Az egyik pince falán Balla Géza nevét fedeztük fel! Hajrá, már tudjuk hol kezdjük a kóstolást!
Garaguly Pince vendége: Balla Géza pincészete


Garaguly pincéje adott helyet Balla Géza borainak, illetve azokat kóstoltató Sánta Lacinak!
Régi ismeretség, szívélyes fogadtatás után belekóstoltunk Arad-hegyaljáról származó csodákba! Mustos fehér, mely ősi erdélyi fajta, frissen, üdén mutatta magát. A Rozé mely Kadarka - Kékfrankos - kis merlotból áll, egy üde, friss, tutti-fruttis, gyümölcsös 2012 tétel. A Kadarka, a másik klasszikus erdélyi fajta a Fekete leányka és a kékfrankos is öregbíti a pince hírnevét!
 Folytatva a sétát meg kellett állapítanunk, nem kevesen választották az első etyeki pikniket a mai nap programjának! Sok család érkezett gyerekekkel, többen szánkóval.
 A Halmi pincénél sok érdekes szörpöt, lekvárt és sok ínyencséget is megkóstolhattak, akik nem csak az alkoholos italok miatt látogatott ki.


 Nagyobb csoportosulás két pince között, persze gyorsan kiderült Árpás Laciékhoz érkeztünk.
Lemaradtunk a disznóvágás elejéről, már csak a feldolgozás és a legjobb dolog a kóstolásra értünk oda.
Megsült a malac!

De előtte Laci egyik vendége Szatmári Gábor kínált minket a saját készítésű Sárga Muskotály törkölyéből készült pálinkával. Huhhh! Igen jó volt, ebben a hidegben mindenképp, kedves, illatos, nektáros  és melengető! Persze a kóstolások között a pince többi borát is kóstolgattuk, a "Rizlingkő és a "Rózsakő" mellett az élen a "Mámor" névre hallgató gyöngyözöbort. Ez is illatos, hisz muskotályból készült, könnyed, télen nyáron nagy kedvenc.
 Lassan a malac is elkészült és Laci nekiállt kiporciózni, rövid idő alatt el is fogyott a nagy része. Az ételt könnyebb ülve elfogyasztani, így helyet kerestünk a Sonkamester pincéjében.
Szerencsénk volt, a Tiffán pince két jeles képviselője invitált minket az asztalhoz, Tiffán Gabi és Editke, persze a bor sem maradhatott el a malachús mellől. 
Régimódi Cuveé, a Pinot noirt, a Lucia mind kipróbálásra került az étel mellé.
Hreskó Edit "Szatyi" Tiffán Gabi

Nehézkesen, tele hassal indultunk tovább, hisz még volt néhány pince, melyet meglátogatnánk. kora délutánra talán még többen sétáltak, kóstoltak, iszogattak a pincesoron.
 Rókusfalvi Pali pincéje kötelező hely, hisz az ő pezsgője és Sauvignon blanc nagy barátunk. mindemellet, mindig van meghívott borász, akit nagyon kedvelünk!
Most Villányból Kiss Gábor jött saját vörös boraival.
 Kezdésnek a "365" mindennapok borával kezdtük a kóstolást, mely egy burgundi házasítás s mindemellett csavarzáras /!/ A mindennapok borának ajánlja Gábor, még sem "hétköznapi" ital.
Tiszta Sauvignon és a Franc, külön külön is szépen megmutatta, milyen is egy nagy villányi vörös!
Kóstolás közben a borteraszon belehallgathattunk Rakoncai Imre retró zenei produkciójába, már jó néhányan gyülekeztek s melegítettek az esti nagy partyra.
 Mi nem maradtunk visszaindultunk, hisz nem jártunk mindenütt. Nem is kellet messzire menni / csak egy pincét/ a következő pincébe Pók Tamás invitál minket.
Csodás egri borokat mutatott nekünk, Eger csillagától,a "négykezesen" /  át Pajados cuveé-ig  /mely Merlot, Cabernet franc, és pinot-ból áll/ .
Szintén Egerből érkezett Gál Lajos aki személyesen kóstoltatta meg az új olaszrizlingjét /kiváló/ az Egri Csillagot  a fehér- és Superior bikavért. Hihetetlen tartalmas, nagy borok, hosszú eltarthatósággal!
 Csodálkozva vettük észre, hogy már teljesen besötétedett, mire ismét kiléptünk a pincéből. Már a hazaúton gondolkodtunk, de Debreczeni Kálmán pincéjébe invitált, néhány új tétel megkóstolására.Ő nem csak etyeki borokat készít, Szekszárdon is van szőlője, s onnan származó bora!
Az etyeki pinotja igazán finom, én nagyon kedvelem, ma sem hagytam ki. Az új sauvignon blanc is érdekelt volna, de még nincs palackban nagy bánatunkra!
 Szekszárdiak közül a Superiort / merlot-Franc/ és az Alexandrost / Cabernet válogatást/ kóstoltuk, igen "nagy" testes, tartalmas vörösbor.

 Jó társaságban rohan az idő, lassan tényleg indulnunk kellet, nem szerettünk volna a késői busz egyikével hazaindulni.
Jó hogy sokan látogattak ki a hideg idő ellenére, nem vesztett semmit a régi fényéből, Etyek egy igazi brand lett a borkedvelők körében.
Néhány probléma megoldásra vár, a parkolás, a néhány helyi ellenszenvének leküzdése, még ennyi év után is, a tömegközlekedés, hisz valószínű jobb idő beköszöntével még többen érkeznek majd!
 Mi szurkolunk!
Köszönjük Pali!


Képekért külön köszönet: Szulágyi-Oó Gábornak!!

    
SZS.