A várban jártunk 1.

  Minden évben nagy várakozással tekintünk a várban rendezett "aborfesztiválra".
Hisz tíz éve minden évben eltöltöttünk itt néhány napot. Idén sem volt ez másképp.
Ráadásul, még dolgoztunk is egy keveset, így egy kicsit a kulisszák mögé is betekinthettünk idén is.
 Az első, s talán legszembetűnőbb dolog az érkezéskor megtapasztaltuk, hogy talán kevesebb a kiállító, de a stand biztosan.
Több borászat kereskedők standján volt jelen, / Zwack, Balatoni borgaléria.../ illetve többen egy standon belül. / Bolyki, Gál, St. Andrea./
Talán kicsit szellősebben voltak elhelyezve a faházak.
Az első nap / szerda/ ez azért nem látszott meg annyira, délelőtt mint egy felbolydult méhkas, úgy zsongott a Vár, de nyitásra nagyjából minden rendeződött és elkezdődhetett a 21. fesztivál.
 Sokat nem is várakoztunk s kóstolni és üdvözlő körre indultunk.
Többeket a régi megszokott helyükön üdvözölhettünk, néhányan új helyre kerültek. A térkép nagy segítség volt az első időkben.
Úgy gondoltam, kezdésnek igazán megfelelne néhány habzóbor, secco, és pezsgő.
Mindjárt a szomszédunk meg is lepett egy német seccoval, mely alacsony /8,5/ alkohollal, egy üde könnyű ital. Folytatásnak Bujdosó pince Rozé Seccoját kaptuk, Ő már egy régi "szerelem".
Semmivel nem maradt el mögötte Villányból Gere Zsolti Comis-a és a másik Gere pince Fricije sem.
Átsétáltunk az Oroszlános udvarba, ahol Szatmári pince mámorát kóstoltuk, először tisztán, majd egy koktélban, málnavelővel s egy kis szódával. A muskotály enyhe édességét remekül egyensúlyozta a málna savanykás íze!!! Remek!
 Tovább sétálva az IFDT.-nél köszönt ránk Anna, kitől egy-két könnyű külföldi seccót kapunk.
A sor végére érve, az utóbbi idők kedvenc pincéjének standján futunk össze Kertész Zolival, igen, a  Kertész pincéhez érkeztünk! A most debütáló fehér Carla Perla habzót kóstolhattam, most először.
Királylánykából készült, le sem tagadhatná, hogy etyeki, jó sav, könnyed virágosság, és apró buborékok.
Ide még visszatérünk!
Munka közben túl messzire nem merészkedtem a standtól, de megoldódott, jöttek a többiek!

Ha nem megyünk akkor házhoz hozzák!!  Csendélet a'la Vár 

Még 2 pezsgő Garamvári Chateau Vincent / rosé Pinot, ismét egy nagy kedvenc és Törley pince új rosé pezsgője Törley Orfeum, mely félédes pinot Noir rozé.. de hidegen egész jó!
Nem is igazán volt időnk többre, a többit másnapra halasztottuk.


Csütörtök az esős nap. Kevés vendég érkezett, s az idő is hűvösre fordult.
Kabátban indultunk kóstolni, most már nem csak buborékost. Bezerics pince Pátriája az egyik első, mely nem fantázianév, hanem szőlőfajta neve. Bakonyi Károly nemesítette eme szőlőt is, olaszrizling és piros tramini keresztezéséből. Szép, s egészen más mint a két fajta, bár felfedezhető mindkettő nyoma a borban.
 Orbán Gergő két Szürkebarátját is megkóstoltuk, tőle megszokott, markáns, telt testű borokat készített ismét. A pinot Griggio ízlett jobban!
Frittmann pincénél a két friSecco mellett a generosa-t is megkóstoltuk. Szintén szőlőfajta Bíró Károly nemesítése. Ebben is piros tramini az egyik szülő a másik ezerjó. Ropogós savú, gyümölcsös bor.
Dula Bence standja "megduplázódott", nála az egri csillagot, és a N'3 kóstoltuk a fehérek között.
Nagyon jó, az előző könnyedebb, több leánykával, az utóbbi Sauvignon blanc gerincen, ropogós savakkal, teltebb testtel. Nagyon jók!.
Meglepetésnek Bence bátyánk egy Pinot Noir-t töltött, mely bőrös, kávés, kakaóbabos illatait nem értettünk, de kiderült, hogy 2003-ban került hordóba s ott is maradt-véletlenül- 34 hónapig, majd palackban pihent mostanáig, most került a közönség poharába. Kedves szerint "teveistáló és tevebőr" illata van.
Mind e mellett egy igazán nagy testű igen jó bor!
 Tovább sétálva a Savoyai teraszon középen a két standnál ismerősökbe futottunk! Gere Tamás, Boxi, s még néhány régi ismerőssel üdvözöltük egymást, megosztottuk a tapasztalatainkat. Közösen indultunk tovább, nem mentünk messze, Achs borászatnál egy idei/!!/ Irsait kaptunk, ropogós, könnyű, kis szénsav, jó savszerkezet. Roppant jó!! Még Boxinak is ízlett.

Bock József hallgatja a Bezerics borkról a kiselőadásom

A szomszéd standnál az idei vár felfedezettje számomra az Obzidian pince tulajdonosával kóstolhatunk. Kovács Péter mutatja be a borait, egy könnyű sárgamuskotályt, enyhe maradék cukorral, de még száraz, szép illatos gyümölcsös. Egy Furmint 2011-es 14 alkohollal de még is könnyed, nincs túlhodózva, déli gyümölcsökkel, ananásszal kis túlérett körtével. Ez most nagyon bejön !!

A felfedezett!!

Nagyon jó volt még egy  késői szüret Muskotály / hárs / furmint trióból, aszalt gyümölcsös, barack lekváros "édesség".
 Későre jár, mire végigkóstoltunk ennyi finomságot, visszatérünk a saját standunkra, Boxiéknak még megmutatjuk a Bezerics borház néhány tételét, a Birtokbor lett a szárazak között a nyerő.
Az első két nap rövid kivonata, persze nincs minden lejegyezve, mindenkitől elnézést érte.
De folytatom a második résszel.

SZS.

Bortúrák/ II. Lídia Pincészet / Zánka

 Folytatjuk tavaszi bor barangolásunkat még mindig a Balaton északi partján járunk. Nem is kell járnunk, mert értünk jöttek, s már autózunk is Zánka felé.
A házigazdánk s jelenleg a sofőrünk Varga András akit elkísért Kedvese Andrea is.
Ők voltak oly kedvesek s megkímélnek a balatoni tömeg közlekedés borzalmaitól, s vendéglátás mellett még a házukhoz szállításunkról is gondoskodnak.
Zánkán a Rákóczi út 112-ben található a család főhadiszállása és a pince is.
A családi ház aljában épp felújítás alatt lévő pince ahol a hordós érlelés és a vendégfogadás és kóstoltatás kap majd helyet.
A falon régi kép melyen a nagymama és férje látható,  a pince nagymama nevét vette fel, így lett Lídia Borház.

Most az előtérben csak 3 dekor hordó, melybe rafinált módon tartályokból vezetik be a folyóbort, mely csak átfolyik egy csövön, nem érintkezik a hordóval, még is az az érzése a vásárlónak, autentikusan hordóból kapja a folyóbort.
Andrást kértem, mutassa meg az egyiket, vonakodva bár de teljesítette a kívánságom. Nem is értettem a hezitálását, azon kívül hogy a hőfoka tényleg több volt mint a megfelelő, de igazán korrekt folyó bor olaszrizling 2011-ből, könnyű virágos illattal, pirított olajos magokkal.



A "folyóborok," a palackosok, és az elismerések!

 E kis kitérő után vissza tértünk az udvarra, s kóstoltuk a palackos borokat, igaz nem palackból, hanem tartályból kaptuk, mert még a palackozás elötti  utolsó napokban jártunk ott.



Varga András csapolja a Szürkebarátot

 Az első "sorozat" mely rögvest 3 szürkebarát lesz, mindhárom 2011-es de eltérő a a kezelés, szedési idő.
Az első bor Bori Bora nevet kapta, a család legifjabb tagja után. 
 Szép kerek illattal, déli gyümölcsös, egy kis mandulával s virággal. Kóstolva hozza a déli gyümölcsöket és barackot, telt, krémes. Jó kis bor!
 A második szürke, még név nélkül egy másik tartályból, itt az alapanyag ugyan az, csak a kezelés más egy kicsit mint az előző, lazább, könnyebb mint az előzőben is ott a virág illata, kis körtével az ízben, erősebb savgerincel. 
A harmadik szürkebarát, "legizmosabb" a három közül nem titkoltan "birtokbor" várományos. Telt, testes, kicsit erősebb az alkohol is, 16% körüli /!/ de van benne kb. 15g/l. maradék cukor, bár nem érződik túlságosan. Így az alkohol és a cukor szép harmoniát teremtenek együtt.... 
Enyhén fűszeres az illata, birsalmával, déli gyümölccsel az ízében, még nem tökéletes, a fejtés, palackozás után, még rendeződnie kell, talán néhány hónap hordó is jót tett volna az érlelésnél.
Már most is jónak ígérkezik, sav-cukor arány is megfelelő.   



Olaszrizling tisztán és fröccsben

 Mivel igen erőteljes, "izmos" borokat ittunk eddig, valamit kellett enni a többi előtt.
De házigazdáink gondoltak erre is, visszatérünk a házba ahol már gőzölögve vár minket, friss házi kenyérrel egy igazi pörkölt, uborkával! Fantasztikusan jól esett, ez a finom ebéd, nem beszélve, hogy gondoltak ránk ilyen szempontból is!!! Ezért külön köszönet ezerszer!!!
 Rövid beszélgetés után visszatértünk a boros asztalhoz, ahol már várt ránk "Andrea" mely nem egy hölgyet takar, hanem egy muskotályt 2011 ből. Könnyű muskotályos és szőlő virág illat, s íz is.
Rögvest kaptunk még egy muskotályt, mely egy kicsit erősebb alkohollal /13.5%/ kicsit testesebb, illatos ez is, ízében érett egres, s érett barack is. Teltebb, kerekebb mint előző társa.
Az utolsó előtti fehér, mely Olaszrizling 2011 / Agyaglik néven fut, könnyű kis olasz, igen világos színű, s citrusos, lime héj  illatú fehér virágokkal.  Kis olajosság és citrusossággal az ízében, nem egy komplikált, de könnyed jó fogyaszthatóságú bor!!
 Andris következő meglepetése érkezik ami megkoronázása a fehéreknek egy 2001-es /!!!/ Olaszrizling
ez az ital 10 évet töltött palackban, mégis egyben van még, erőteljes petrolossággal s kis palackbuké az illatában, olajos magvak, frissen préselve, darálva, mellette zöld dió is. 
Érződik a kor, de még mindig jó!!!



Róluk nem is "beszéltem" Szőlőlé nagyon jó és alkohol mentes!!

 Az ebédnél már kóstolt, de most újra érkező egy vörös következik.
De előtte egy kis átmenet a fehér-vörös között, egy Rozé Marcella zánkai Zweigelt-pinot 2011.
 Igazi epres, piros gyümölcsös illatok a pohárban, az ízében erdei gyümölcsök és sok eper is van még benne. Igazán jó a nyári meleg napokra, jól behűtve!!!
Lassan elérkezünk a kóstolónk végére, már csak egy, a Vörös van hátra egy Zánkai Zweigelt 2011.
Reduktívan erjesztett bor, könnyű gyümölcsös erdei gyümölcsökkel, kicsi fanyarság a lecsengésben.
 Olyan sok jó bort kóstoltunk, hogy nem is kérnénk többet, visszasétálunk a házhoz, s a palackozott borok közül választunk pár palackot, melyet majd otthon fogunk meginni, néhány barátunk társaságában!
Köszönjük a borháznak, hogy megmutatták nekünk a boraikat, s jól tartottak minket!!
Külön Andrásnak és Andreának!!!
Folytatjuk!!!

SZS.

Bortúrák / I. Pántlika Pincészet

Már a Balatoni borok fesztiválján is kóstoltunk a Pántlika pince boraiból, de többre vágytunk. Élve Liebhauser Nóri meghívásával, kellemes, nem túl meleg tavaszi napon Dörgicsére vezetett az utunk, a Balatontól uszkve 3 km-re. Itt talált otthonra 1993-ban a Pántlika borház. Induláskor 15 ha. termő terület mára már 40 ha.-ra nőt, ahol 9 féle szőlő terem, ami a  2011-ben elkészült modern feldolgozóban kerül feldolgozásra és a látványpincében érlelésre és tárolásra.

Birtok, háttérben a Balaton

 Itt kezdtük a látogatást, Nóri vezet körbe minket, megnézzük a modern s új tárolót és palackozót, a tartályok végeláthatallan sorát, végül a hordós érlelő pincét is. Látszik az épületen, a berendezéseken, hogy szinte minden teljesen új, ahogy kell patyolat tisztaság, a pincében bőven van még  hely több hordónak is,  hogy a következő évjáratok is kényelmesen elférjenek.

az új pince!

 A séta után visszaérve a "régi" épületbe, ahol az üzlet kapott helyet, az épp aktuális kedvenccel, egy habzó borral kezdjük a kóstolót. A közelmúltban igen csak rákaptam ezekre az úgymond "nyári italokra"!
"Bubi" névre keresztelt habzó, mely muskotályból készült, félszárazra erjesztve s szénsavval "dúsítva", remek, tényleg könnyű ital, bodzával, vágott zöldekkel és citrusokkal. Roppantúl kedvelem! Remélem a REGATTÁRA is hoznak belőle!!! Ugye Nóri??!!?
A folytatás egy könnyű Chardonnay 2011 ből,  körtés, csepp vajas illatával csábít a kortyra, melyben izmos savak mellett kis bodza,és zöldek jelentkeznek. Megpróbáltuk szikvízzel is/ fröccsbe/ úgy még jobban bejött.

A kellemes meleg napsütéses időben kiültünk a ház mögötti hátsó kerbe, ahol ezekre az alkalmakra alakítottak ki, egy kerthelységet.
Itt érkezik a következő bor 2009 ből egy Dörgicsei Pinot Blanc. Nem sokszor talaálkozhatunk eme fajtával, de most itt a lehetőség, ki is használjuk.
Frissen vágot zöldek illatával, kis körtével, az ízében zölddiós bodzás  izjegyekkel.  Talán már megjelent benne némi oxidáció is....
Tovább hallgatjuk a pince történetét, időközben csatlakozott hozzánk Burkus Norbi is aki a pince Szőlész- borásza. Tőle még többet megtudhatunk arról, hogy mi hogy történik a pincénél. Ízelítőt kapunk a szőlő termelésről, szüretről, feldolgozásról, mi pedig "isszuk a szavait".

Nóri kiselőadása a pincében.

S nem csak azt, a poharakba kerülő bort is. Az újabb tétel a "Gálickő" selection névre keresztelt Sauvignon Blanc 2011-ből. Ez a bor hordóban érlelődött 6-8 hónapot, így nem csoda, ha némi vajasságot fedezhetünk fel az illatában, bodzával, enyhe csalánssággal vegyülve.
Az ízén még érződik, hogy nem túl rég került palackba,  nyugodtan "fektessük" a pincébe néhány hónapig. De már most is megmutatja, hogy igazi blanc! Kellemesen bodzás, kicsit csalános is, s ezek mellett egy kis citrus is fellelhető az ízében.
 Még egy fehér érkezik a vörösök elött, egy kicsit érettebb 2009-es Juhfark.
Az illata enyhe, mineraitása keveredik egy kis körtével és citrusokkal, az ízében is citrusok, grappefruirt, vadkörte érzet a hely ásványai, mészköves talaja mellett.
  Közben házigazdáinknak újabb vendégei és vásárlói érkeznek, így van időnk kiélvezni a borok ízét, s a látványt amit a környezet nyújt nekünk.

 Rövid nézelődés, s eszmecsere után érkezik egy Dörgicsei Rozé, mely kékrankos és zweigelt házasításból állt össze, az illata tutti-fruttis, sok érett gyümölcsel, nagyon halványan minerális is.
Az íze is igazán gyümölcsös, friss erdei szeder, meggy, s az előzőekben említett mészköves talaj is visszaköszön benne, fanyarkás lecsengéssel. Jól lehűtve, de akár fröcsben is tökéletes lesz a nyári meleg napokra.
 A következő borok a forró nyári napokon kevésbé üdítők, inkább az estéken a pince mélyén a hűvösben fogyasztandó.
Elsőként Dörgicsei kékfrankos 2011-ből. Egy fiatal, igazán friss, meggyes, csöppet gyógynövényes, talán ánizsos /!?/ illatú, az íze igazán telt, karakteres, elsőként amolyan igazi "meggyboros" ízű kicsit marcipános, jó savszerkezettel s nem magas tanninnal rendelkezik. Norbitól megtudtuk, ezt a bort csak tartályban erjesztették, ezért ennyire gyümölcsös és könnyed.
 Zárásként egy igazán tartalmas testes vöröset kaptunk a poharunkba,
"Hármas" névű 2007 Merlot, syrah, Cabernet Sauvignon házasítást. Ezt a bort 8 hónapig érlelték kis hordóban, kökényes, enyhén fűszeres, s felfedezhető benne egy kis dohány is.

Az ize talán még összetettebb, szeder, erdei gyümölcsök, kökény, fűszer, bors... s még ki tudja mennyi minden fedezhető benne...  Nem elemezgettük túl sokáig, finom volt ezért nem tartott pár percnél tovább a pohárban. :-)
Még lett volna mit kóstolni, Nóri marasztalt volna még, de  nem autóval voltunk /zéró tolereancia/ így el kellett érnünk a balatoni vasút egyre fogyatkozó járatának egyikét.
 Azért a táskámba természetesen került néhány palack a cég boraiból, hogy otthon ismételhessük, esetleg az ismerősökkel megoszthassuk az élményt.
Mindenkit bíztatok arra, hogy látogasson el a pincéhez, kóstoljon, vásároljon! Megéri!!!! Meleg fogadtatás mellet, csodás környezet s jó borok várják.
http://www.pantlikapinceszet.hu/ /  Dörgicse Fő u 67.  minden más a honlapon!

Köszönet a szíveslátásért Nórinak!

SZS.

Balatoni Borok fesztiválja / Budapest

Az időfelelős a hétvégén a kegyeibe fogadta a Balatoni borok rajongóit s a kiállítókat is.
 Mi is felkerekedtünk szombat kora délután , s ellátogattunk Kedvessel az Erzsébet térre, amely a hétvégére befogadta a Balaton neves borászainak csapatát, hogy mint évek óta mindig, idén is bemutassa a közönségnek a friss borait, s újra kóstoltassa a még meglévőket.
 Egy laza, beszélgetős, barátokkal összefutós napot terveztünk, s ami maradéktalanul be is következett.
Érkezés, karszalag, pohár, kóstolójegy s már is indulhat a kóstolás.
Mostanában rákaptam a habzó borokra ezért ezekkel próbáltam kezdeni a kótolást.
Nagy bánatomra a Bujdosó rosé secco szinte mindenütt elfogyott, így azt nem kaphattunk, de Légli Géza Piros nedűjét sikerült. Ez is egy kedvenc, illatos ízben illatban is nagyon gyümölcsös, szamócás, hecsedlivel,sok jó bubival, kis fanyarság a lecsengésben.
Másik két habzóbort a Homola pincénél kóstoltuk.
Az első egy tramini gyöngyözőbor 2011 ből igazán aromás, virágokkal, almával az illatában, az íze is emlékeztet a nyári almára, almakompótra, könnyed, jól iható könnyű, s jó szerkezetű ital nyárra.
A másik Kékfrankos Gyöngyözőbor 2011 könnyű kicsit lassan nyílik az illata, majd érkeznek a gyümölcsök, egy kis meggy és erdei pirosak, az íze is könnyű, jó savgerincű, enyhe gyümölcsösség, lecsengésében inkább almás jegyekkel.

Ezek után áttértünk az igazán jó balatoni fehérborokra.
A teljesség igénye nélkül, hisz mindent nem írnék le, mert sosem lenne vége, s a fele sem kerülne elolvasásra.
A Pántlika pincénél köszöntöttük Nórit aki megkínált minket egy
2011 Sauvignon Blanc hordómintával, mely még nem került forgalomba s csak mutatóban van jelen, még nincs is teljesen kész a derítés és szűrés palackozás hátra van.
Az illata sem mutatja hogy ez egy klasszikus Blanc, inkább virágos körtés illata van, ízében is inkább gyümölcsös, alma-körte, birskörte, de savai már rendben vannak.
 Úgy döntöttünk semmilyen sémát nem követünk, csak úgy sétálgatunk körbe, s ott kóstolunk ahol ismerőssel találkozunk, vagy olyan itallal melyet még nem kóstoltunk.
 Így érkeztünk a Szatmári pince házához, ahol  több bort is kóstoltunk a 2011-es évjáratból, a két újdonság számomra a Rózsakő és a Rizlingő, melyből az első a kéknyelű és a budai zöld keresztezéséből született, karakteres, kicsit a kéknyelűre, illatos, fehér virágokra emlékeztető illattal, markáns savakkal, fűszerek és nyári almával.  Rizlingkő 80% olaszrizling 20% rózsakő mely a mandulás íz mellé, egy karakteres, kicsit élénkebb savakat ad az igazán remek rizling alaphoz.

Nyéki Robi tölt

 Következő állomásunk az Aklan pince standja, akik Lesencetomajról érkeztek, ahol Aklan György a pince főborásza mutatta be nekünk a borokat.
Első ajánlata a 2011-es Chardonnay mely hordóban is érlelődött, enyhe vajasság és virág illatot érezhettünk benne, az ízében is ott a vajasság egy csöpp fűszeresség, markáns savak még kicsit rendezetlen, fiatal.
A másik fehérbor a Szürkebarát 2011-es klasszikus, hordóban érett szürke, szép testtel, harmonikusan érett ízzel, birs körtével, kis vajjal.
 Nem is kell messzire mennünk, mert a "házszomszéd" Varga András a Lídia borház borásza, aki Zánkáról érkezett. már többször kóstoltam a borait, régebbi évjáratokból, de most a 2011-esek következnek.
Bori bora / szürkebarát 2011-ből kellemes, illatos, virágok és gyümölcsösség keveredik benne, testes, kicsit déi gyümölcsös olajosság, csonthéjasokkal s körtével. Szép igazán kellemes, jó ívású bor.
Másodiknak egy illatos, nálam nem szokványos, ilyet ritkán kóstolok, de most megejtettem, nem hiába.
Andrea / Muskotály 2011 illatos, parfümös, muskotály illata ananásszal keveredik. Telt, déli gyümölcsös ízével, kis maradék cukorral  /4-5 g/  érett körtével csábít arra, hogy még egy pohárral igyunk.
Közben kicsit kultúrálódunk is, kíváncsi voltam Nikola Parov Quartettre, még élőben nem láttam őket, s nem csalódtam bennük.


Nikola Parov

 Igaz, hogy a Balaton bővelkedik sok jó fehérborban, de van igazán jó vörös is!
 Áttértünk hát a kóstolásukra.
A pántlika pince dörgicsei Kékfrankos erősen meggyes illattal indít, amolyan "meggyboros" illata van, kis szellőztetés után érezhető egy kis erdei gyümölcsös illat is. Az íze is ezeket a jegyeket mutatta.
 Aklan pincénél is kóstoltunk vöröset, Cabernet Franc2011 /!/Nagy hordóban érlelt, még igen fiatal, gyümölcsös, meggyes illat, kis fűszerpaprikával, az ízében is felfedezhető a fűszeresség, meggy és vadmálna. Még fiatal, hagyjuk még érni.
Légli Géza vöröseit sem kell már bemutatni nekünk, de mivel roppant finomak, nem hagyhattuk ki.
2009-es Jánoshegyi kékfrankos szép érett jegyek, pörkölt magok túlérett meggy, ízében is ott van az érett meggy, áfonya, kicsit erősebb fahasználat, szép tartalmas fűszeres bor.
A másik kóstolt vörös Merlot  Válogatás 2009 ami nem dűlőszelekciót jelen, hanem a szüret utáni gyümölcs válogatását s külön kezelését és érlelését jelenti. Gyümölcsös enyén csokis illattal, az ízében is érett gyümölcsök, kis kakaó és vanília is érződik, még fésületlen, nagyon jó bor lesz, csak hagyjuk még érni kicsit.
A kedvencem a hétvégén a Feind borház Shiraz 2009 bora let, legalábbis a vörösök között.
Már az illata is fantasztikus, erősen fűszeres, enyhe bors, de inkább keleti fűszerek vegyülnek össze benne, érett gyümölcsökkel talán kicsit sherry illattal s ízben is benne van a sherry, a sok fűszer, mindemellett bársonyos, s roppant karakteres bor!
 Igen sok bort megkóstoltunk már s  talán el is indultunk volna haza, de Serényi Zsolt barátom még szeretett volna egy jó Pinot Noirt kóstolni, de nem találtam hirtelen sehol.
Végül szorult helyzetemből Beöthy János húzott ki, aki a Csobánci bormanufaktúra a Beőthy pince tulajdonosa szőlősgazdája ő kínált meg a magnum palackos Pinot Noir 2009 Birtokbor-ral.
János szerint a "Pinot a vörösborok királynője, makrancos ugyan,de a borász gondos keze alatt csodákra képes". A bor illata csodás, klasszikus nedves avar és gombák illatának vegyítése sajnos egy kicsit oxidált jeggyel, de ez valószínű annak köszönhető, hogy előző napon lett kinyitva.
Az íze is hozza a gombát s az "erdőt", Zsolti barátom ezen az estén már nem is kóstolt mást.

Beőthy János és Ember Sándor társaságában pinot-ot kóstolva.

Én még utolsónak belekóstoltam a Gilgames-be mely a pince egyik csúcsbora.
A sok kóstolás közepette szépen ránkesteledett, elszalad az idő, ilyen jó társaságban.
Reméljük jövőre is megrendezik, biztos ismét ott leszünk.

SZS.

Szent Tamás pince a SIGI galériában.

Mi a kapcsolat egy galéria és a borok között?
Egy bor rajongó iparművész Szentesi Szigfrid a kapocs, aki grafikák, lámpák, festmények mellett "borbútorokat" is készít.
Ő látott minket vendégül apró galériájában Ifj. Szepsy Istvánnal karöltve, aki az est borait szállította.

Szentesi Szigfrid

 Tudvalevő, hogy István édesapja kis hazánk egyik legjobb borásza, bortermelője. Kíváncsian vártuk, mit sajátított el a borkészítés tudományából. Ahogy már sokan leírták előttem: nem esett messze az alma a fájától. Erről az est folyamán megbizonyosodhattunk.
 De ne szaladjunk ennyire előre.
Miután megismerkedtünk a hellyel, Istvánnal a beköszönő bort, nem bort, pezsgőt/!/ kapunk a kezünkbe!
2010 Kishegy Furmint  brut nature.
A Kishegy dűlő magasan fekvő részéről, ahol a nap beesési szöge nem tökéletes a megfelelő érleleléshez, korai szüretelésű furmintból készült az alap bor, mely egy évet érett palackban, majd degorzsálás után likőrözés nélkül készül. Még nincs forgalomban, de mi most megismerhettük.

Zöldalmás illat lopakodik az orrunkba kis keksszel, az íze körtés és mandulás jegyeket hoz kis toastossággal, jó savgerincel és bubival.
 Miközben a pezsgőt ízlelgettük egy klarinét hangja csendült fel, Erdő Zoltán szólaltatta meg, egy Spanyol darabot játszott mely hivatalosan is megnyitotta az estét.
Szántó Tamás mutatta be nekünk a galériát, melynek ő a vezetője. A tulajdonos és ötlet gazda, aki a berendezés tervezője s megálmodója szolt néhány szót, figyelmünkbe ajánlotta a borhoz, pincéhez kapcsolódó tárgyait, illetve a toszkán útjáról készített festményeit.
 Végre ráléptünk a borokhoz vezető útra, megkaptuk az első italunk.
Nyulászó Hárslevelű 2010.
Virágos, hársmézes és érett barack illatával majd mutat az ízében olajos magvakat, körtét s barackmagot is.
 István közben mesél a pincéről, borászatról, Tokajról, mélyreható geológiai, filozófiai, éghajlati  értekezést hallhattunk, mely egy egyetemi előadónak is becsületére válna!

Bemutatásra kerül a következő bor is, mely testvére az előzőnek:
Középhely Hárslevelű. 2010. olajos, citrusos jegyekkel illatban és ízben is érezhető olajbogyóra emlékeztet, a dűlőnek bentonit magja van, ez meghatározza az ízét a bornak, olajos, egressel, kis mineralitással.
 S hogy teljes képet kapjunk a harmadik bor is egy hárs
Nyulászó Hárslevelű 2009 es. A pince ebben az évben készítette első borait s mivel új hordókkal kezdték a tevékenységet, ez  az ízeken is jól kivehető.
Barackmagos, mandula, pörkölt dió, csonthéjasok, enyhe ásványosság is bujkál benne, az íze érett déli gyümölcsökkel teli, egy kis barackkal, komplexebb teltebb 10-es testvérénél, talán kicsit erősebb hordó használattal.
Két bor közötti szünetben sikerült Szigfriddel is néhány szót váltani, megtudtuk hogy készíti, hogy formálja a fémet, honnan a sok kreatív ötlet.
Nem csak a kiállított , megvásárolható műalkotásokat mutatta meg, de egy katalógust is átlapozhattam, melyben eddigi munkái és új tervei is szerepelnek.
 Visszatérve az est másik szereplőjéhez, megérkezik az első furmint.
Percze száraz Furmint 2009. Csodás furmintos illat, ásványokkal, déli gyümölcsökkel, itt is jelen van az új hordó pörkölt magvas jellege, íze gyümölcsös telt, kis ásványosság.
 Nem is jó egy kóstolót falatkák nélkül végiginni, a ma este étkeit Sztanó Orsi (Wonderingchef)-töl kaptuk a diós-aszaltszilvás céklakrémmel megkent bagetteket, a gombás-bazsalikomos kenyérszeleteket, mini focacciákat, és az eperrel tálalt diós-gorgonzolás sajtgolyókat.

A diós-gorgonzolás sajt falatkát remekül illettek a következő italhoz:
Szent Tamás Furmint 2009. Mandulás körtés jegyekkel illatozik a pohárban, teltebb, nehezebb mint az előző,
csonthéjasok és  vadkörte ízzel, komplex bor.
S ha már tokajban járunk, nem maradhat ki az édes bor sem, de mivel a pince roppant fiatal, ezért aszút még nem kóstolhatunk, de jövőre talán már lesz, addig beérjük a két furmint és Sárgamuskotály házasításából készült 3909 édes cuvée-vel, 2009-10 évjáratelső a fiatalabb érett telt, őszibarackos, aszalt gyümölcsök illataival kápráztat el, íze almakompót és enyhén szamorodnis jegyeket hordoz.
 Az idősebb birsalmás, szilvalekváros, csipkebogyó leváros jegyekkel az illatában, az ízében megmutatkozik egy kis botritises jelleg, aszalt barack, kandírozott gyümölcsök, s egy kis muskotály is vegyült bele.
 Miután mélyreható ismereteket szereztünk a Szt. Tamás pince boraiból, környezetéről, munkatársairól, István elköszönt tőlünk, hisz rá még hosszú út vár hazáig.
Mi viszont még visszakóstolhattuk a borokat, s ebből is kiderült, hogy jó borokat készítenek, mivel az összes palack kiürült.

 Mivel még most kezdem a tokaji borok mélyebb megismerését, tanulságos este volt számomra, pozitív lecsengéssel, de a környezetemben is egyhangú jó megítélése volt a kóstolónak s boroknak.
Folytatás a Tokaj Nyitányon!!

 

Borjour / Funzine 3 / Demeter Zoltán / Tokaj

Nem, nem ismétlést olvastok.
Igen, már megint a Párizs Budapest bár a házigazda, a szervezők mint mindig a Borjour a Funzinnal karöltve.
 De a vendégünk új! Legalább is nálunk.Demeter zoltán Tokaji borász. Biztos sokaknak nem kell bemutat Zoltánt, de ha még is egy rövidke ismertető:
1993-tól vesz részt Tokaj életében 1996-ban alapitja meg pincészetét. A szakmát a Kertészeti egyetemen tanulta, majd a további tanulmányokat külföldön szerzi meg. Franciaország, USA, Nagy Brittania érintésével.

Középen: Demeter Zoltán

 Amit viszont elsőként kapunk egy pezsgő/!/ Szentesi József segédletével készült Furminból 2009-es évből.
Aki esetleg olvasta korábbi bejegyzéseimet, már találkozhatott e nedűvel, de ismétlés a ...

Illatos, déli gyümölcsös, enyhén toastos illattal indít, kis ananász is fellehető, ízében is déli gyümölcsök, érett barack enyhe mineralitás is, barack maggal, jó savgerincel hosszú lecsengéssel.
Talán most még jobb volt!
Maradunk a Furmintnál, de már bor kerül a pohárba a 2009 Birtokbor formájában.
Csodás furmintos illat, épp hogy érződő mineralitás, mangós , cseppet érződik az ízben a maradék cukor, ananász, barack mellett  halvány mineralitás is megjelenik kis citrussal naspolyával. jó lecsengéssel.
 Valahol olvastam Zoltánról, hogy egy "különc Zseni" aki borai megjelenésének is"úri külsőt" ad, s minden apró részletre odafigyel. Ím az egyik példa:

ki látott már így összeálított komplett borsort így leírva SK aláírással!?

Egy másik példa erre, mely szintén ritkaság számba megy a következő bor nyitásakor lepte meg a hely dolgozóit, ugyanis a kapszula felvágása után nem a klasszikus parafa nézett vissza rájuk, hanem üvegdugó zárta a palackot.
S nem is akár milyen nedű 2009-es Lapis Furmint!
Virágos illatok mellett minerális, erősebben mint a birtokbor, barack és sárgadinnye érződik enyhe olajosság mellett, vibráló jó ízzel tölti meg a szánkat sárga dinnye, déli gyümölcsök, fűszerek ízével gyönyörű összetett bor hosszú utóízzel, talán hazáig is kitartana, ha nem kapnánk már több italt.
De kapunk a Szerelmi hárs következik, 2009-ből.
Ezt a palackot is üvegdugó zárja, de mikor megnyílik... akkor kicsit lassan nyílik meg nekünk, elsőnek olajos magvak enyhe oliva, majd megérkeznek a virágok, a hárs is.
Az íze erős mineralitásssal hársvirág és sült gesztenye a lecsengésben.
Közben Zoltán fáradhatatlanul mesél a borokról, pincéről, szőlőről, dűlőkről. Sőt ezt képekkel alátámasztja, kivetítőn keresztül jelenik meg Tokaj szőlővesszejei, a dűlők a "teroár" s minden minek köze van a birtokhoz.

Ipi vizsgálja a "teroirt"

Ha már Tokajban járunk képben és lélekben térjünk át az édesek vonalára.
Birtokbor édes 2009 mely igazi kuriózumokat tartalmaz a hárslevelű mellett, kövérszőlőt, Bátait, és Gohért.
Hársfa virág illatával indít, majd kis medvecukor, csillagánizs hársméz illata tobzódik a pohárban, az íze is mézes, barackos, talán kicsi barack lekvár is kiérezhető, töppedt szőlőkből készült, ott van benne a mazsola is a lecsengésében.
A következő borhoz mely a poharunkba került, egy kis meglepetést kapunk a házigazdánktól, egy olyan süteményt, mely jól harmonizál e nemes itallal :neve Makaron.

A Makaron

A  bor az édesség mellé 2008 Főbor. Furmint és Hárslevelű .
Erősen virág- virágmézes illat enyhe hárssal érett öreg baracklekvár, ízében aszús jelleg, illatban és ízben is erős mézes iz, aszalt sárgabarack a botritis is kiérződik, 200g cukorral! Hihetetlen testtel, karakterrel,
jól kiérződik belőle, hogy voltak már aszúsodott szemek a fürtökön.
Mivel is lehetne feltenni a koronát, egy Tokaji kóstolóra, mint egy aszúval.
Nem is akármilyen, 2007-es 6 puttonyos Furmint és Hárs alapanyagból csodás beltartalommal, 224g./!/
cukorral. Enyhén muskotály illattal indul, körtével aszalt barackkal, méz pici ánizs.
Az íze szintén hozza eme jegyeket, aszalt barack méz, virágok mellett.
 belesimuló savakkal, jó egyensúly, de biztosan fejlődik még, 3-4 év múlva kell majd megkóstolni újra.
Ezek után visszakóstolásnál nem is lehet más /száraz/ borokban gondolkodni.
Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy ismerkedjen meg Zoltánnal és boraival, egy igazán  remek embert ismerhet meg benne, akinek elhivatottsága Tokaj és a tokaji bor felé óriási s töretlen.
Borai jól tükrözik vissza őt. Az ízek tartalmasak s roppant hosszúak, sokáig emlékezhetünk rájuk.
Az íz a szánkban minket hazáig elkísér.

A kóstoló kívülről.

Az üvegdugó

ASZÚ

Az est "falatkái"

A borsor

Köszönet az est lebonyolításáért a falatkákért a Bár dolgozóinak, a szíveslátásért Bélának,  szervezésért Adrinak, Nórinak.

SZS.




Szent Donát pince Csopak

  Élve a meghívással, gyönyörű kora tavaszi szombaton látogattunk el Csopakra, mikor a csopaki böllérfesztivál is zajlik a partra vezető sétányon.
Mi azonban a hegy teteje felé vezető utat választottuk, indulunk felfelé a Szent Donát pince felé!
 Talán a legutolsó épület a hegy oldalában, ahonnan  csodás kilátás a Balatonra, s környező településekre.
Gyönyörűen elkészített épület-együttes fogad minket, nádtetővel, terasszal, pincével étteremmel.

A ház felső része a tulajdonosok rezidenciája, az alsó szinten található az étterem, melyből a pince is nyílik egy amolyan rejtekajtón keresztül, amely téglával van kirakva, becsukott állapotban egy falrésznek tűnik.







Ezen az ajtón keresztül jutunk le a borpincébe, mely 2005 ben készült el teljesen.                                          

Ha valaki ismeri a magyar pince építő mestereket s munkáikat, azonnal felismerhetik Heimann Ferenc keze munkáját, mihelyst belép az épületbe. Az épület és a pince is  viseli keze nyomát. A legmeglepőbb a Pincébe lépve a téglából készült  méretes boltívek mellett a szemközti falat elfoglaló kandalló!                                     

                  Ez "csak úgy unalomból" készítette Ferenc!           

                                              

Szép rendben sorakoznak a hordók, a hátsó másik helységben pedig tartályok őrzik tartartalmukat.

Ide indulunk házigazdánk vezetésével Pintér Zsolttal, aki vezet minket a látogatás során, pincétől a teraszig!

Mesél az építésről, pincéről, a területekről s természetesen a borokról.

Mindjárt kapunk is a poharunkba az egyik tartályból, 2011-es Sauvignon Blanc-ot csodás friss, illatos ropogós virágos jegyekkel, csalánnal, ízében is a frissen vágott csalán s zöldek érződnek.

Tartályos részleg, háttérben a hordók

A tartályoknál beszélgetünk tovább, s közben a  2011-es Furmintból kapunk ízelítőt,  illatos, a barack illata a magjával együtt, enyhe birssel, kicsi mandulával. Az íze már most is telt, igen jó test, csonthéjasokkal, enyhe bodzával, hosszú lecsengéssel. S még nem is volt palackban!

Az utolsó tartályos tételünk, Kisrizling névre hallgat 2011-ből. Mindössze 900 l van belőle  4-6 hónapot töltött hordóban, majd acélban várja a palackozást, mely rövidesen megtörténik.

Friss ropogós illatú és ízű rizling, mely a pincéből jövet a kellemesen meleg napsütésben nyílik igazán, mutat egy kis zöldalmát, tejes mandulát is. Remélem a palackban tölthet pár hónapot a forgalomba kerülés előtt, hogy rendezze sorait.

Gyönyörködve a csodás kilátásban, körbe járjuk a rezidenciát, megnézzük az épp szépülő teraszt, mely május elejére kész lesz, hogy fogadhassa a vendégeket.

A ház elött az új kékfrankos területet is körbejárjuk, élvezzük a napsütést, mely gyorsan lecsalogatja rólunk a kabátokat.

előtérben a kékfrankos ültetvény, háttérben Tihany

 Házigazdánk térül-fordul s már is kezében egy palack Csopaki Nagykút 2010.

Igazi csopaki rizling, körtés illata keveredik a fügével, az íze inkább citrusos, grapefruit, enyhe mineraltással, csepp fanyarsággal a lecsengésben, ami igen jól áll ennek a karcsú testű, elegáns bornak.

Még ki sem ittuk a pohárból, Zsolt érkezik a következő palackkal a kezében.

2010 es Sauvignon Blanc-ot tartalmaz, mely meglepő illattal füstösséggel indít, majd kis szellőztetés után jönnek a zöldek, fűszerek, talán bazsalikom, sőt enyhe sült húsos illat is, az íz citrusos, lime-os kicsit talán erősebb savérzet, forró nyári napok tökéletes fröccsbora lehet.

S hogy ne csak a borokról szóljon ez a nap, az étterem étlapján még nem szereplő sajtokból kapunk ízelítőt.

 "Csatárhegyi" sajtok néven szerepelnek majd, egy veszprémi családi sajtüzem készíti, melynek különlegessége, hogy az egyik sajt a borok finom seprőjén érlelődött! Megkóstoltuk a mandulásat, chillist, natúrt s a finom seprőset is!!  

Hozzá kaptunk 2011 rizlingből mely hordóban is érlelődött néhány hónapot, szép telt testes enyhén olajos érzettel, szép egyensúllyal.

Kisrizling idősebb testvérével is megismerkedhettünk 2010 Szitahegy, olajos magvak, enyhe vajasság is érződik az illatában, tehát ez is kapott hordós kezelést, olajos lecsengésű elegáns bor, nagy potenciállal.

Zárásként a pince "zászlós borát" kaptuk 2011-es Tramontana egy Chardonnay-rizling házasítása, enyhe olívás, vajas illattal mely ott van az ízében is, déli gyümölcsök mellett, jó egyensúllyal, tökéletes zárása a kóstolónak.

 Természetesen nem csak a borok miatt érdemes meglátogatni a pincét, remek a konyhájuk, a gulyás roppant ízletes volt, a helyi kenyerek válogatottjával.

A vendéglátás, kiszolgálás tökéletes volt, figyelmesek, segítőkészek a dolgozók.

Miközben kóstoltunk ez be is igazolódott, a terasz teljesen megtelt, egy asztal sem maradt üresen, s szemmel láthatóan mindenki elégedetten távozott. 

 Mi is távozunk lassan, hisz még benéznénk a vonat indulása előtt a böllér fesztivál forgatagába, talán ott is kóstolhatunk remek borokat, ételeket.

Köszönet a vendéglátóinknak, kiemelten Pintér Zsoltnak!

Visszatérünk!

SZS.







Borjour klasszik

Borjour klasszik MANNÁBAN a vár aljában, az alagút tetején.
Ismét a régi jól bevált helyszínre érkezünk a "sikeres csapaton ne változtass" elvet követve.

Korai érkezésnek köszönhetően sikerült néhány szót váltani, illetve bemutatkozni a borászatok képviselőinek, akikkel még nem hozott össze a jó szerencse.
Ők voltak ma esete többen.
Első bort Ifj. Orosz Gyulától kaptam, az ő boraikkal még nem találkoztam, csak a pincészet híre jutott el hozzám, így itt a lehetőség a kóstolásra.
Don Irsait kaptam elsőként, illatos, virágos déli gyümölcsökkel.
Pinot Rozét s a Chardonnay-t is megkóstoltam, előző illatos, kis gombával s avarossággal, a második kissé vajas jellegű, de nekem kicsit édesre sikeredett 8g. feletti maradék cukorral már talán félszáraz.
 Ezen az estén az elsőből első lett, ez a Chardonnay lett az est bora a szavazáson.

Kóstolók gyűrűjében: ifj. Orosz Gyula

Hamar ráébredtem, mai esten nem sikerül majd minden bort végigkóstolni, hisz átlag 6 bort hoztak a pincészetek, így szelektálnom kellett.
 Tokaj képviseletében Pogányi pincészet borásza mutatta be a borokat , így egy száraz furmintot kaptam, mely töppedt szőlőből készült, szárazra erjesztve, illatos erősen szamorodnis illat kis csonthéjjas beütéssel.
Mivel a többi boruk édes volt ezért gondoltam a vörösök után visszatérek, de későn, mert már addigra elfogytak az aszúk, ami miatt roppant mód bosszús lettem. :-/
Sterlik Rezső személyesen képviselte a pincészetét, akit végre jó ismerősként köszönthettem, több éve kóstolom már a borait. A mai estén a vörösökre korlátoztam eme gyakorlatot.

Sterlik Pince csendélet

 Kékfrankos rozéval kezdtem, 2011-ből cseresznyés ropogós gyümölcsös, kis keserű mandulával mely már egy arannyal büszkélkedhet!
 Folytatás is rozé, de Zweigelt csöpp animalitással, s telt gyümölcsökkel. Azóta ezt az bort is arany éremmel díjazták!
Ki sem hagyható egy soproni kóstolón a Kékfrankos, mindjárt kettő érkezik, egy alap 2009-ből, friss, meggyes enyhe "pala" és fa érzetével.
Az "Éjszaka"a másik, mely gyümölcsét éjjel szüretelték és dolgozták fel, kicsit erősebb gyümölcsökkel, meggyekkel s halvány füstösséggel s mineralitással.
 Közben az asztalokra kerültek a ciabatta falatkák, melyet a hely dolgozói észrevétlen szolgálták fel.
Falatozás után, tovább csapongok az asztalok között, hallgatom az ismerősök ajánlását: mit ne hagyjak ki!!
Megfogadva az egyik ajánlást, s a gyöngyöstarjáni Kovács borház pultja előtt horgonyoztam le, s nem csak Zita két szép szeme miatt. bár...  :-)
Szakítva az esti elveimmel mindent megkóstoltam, nem is értem miért! :-)

Kovács Zita s borai

Könnyű szürkebaráttal invitáltak, barackos, virágos szép telt. Gavallér traminival folytatódik, 2011ből fehér virágok illatával csábít ivásra, marcipánnal az ízében.
Nem véletlen a következő név: Zitakötő, mely egy késői szüretelésű zenitből készült, illatos mazsolás, aszalt barackos, igazán megnyerő.
Végén érkezik a Fajzat cuvée 2009-ből. Klasszikus bordeauxi házasítás telt, érett megy és kökény csokival meghintve. Kár lett volna kihagyni!

Kovács borok

Az idő előrehaladtával a borok egyre fogytak, ha kóstolni szeretnék tovább kell állnom.
Chílei  Wine Import asztalához érkeztem, Flóris Laci mesél a borokról s tölt a Rosario Estaté Sauvignon Blanc 2011.illatos, inkább frissen vágott csalán érződik benne kis déli gyümölcsökkel.
 Egy merlot rosé // Vina Santa Camilla Már-már siller színű tutti-fruttis édes erdei gyümölcsök és érett megy ribizli ízével csöpp  maradék cukorral. A carmenere és a Tarapacá-ról lemaradtam, de ígéretet kaptam, egy másik alkalommal bepótolhatom.
 Ősi Gábor pincészeténél meg kellett volna kóstolnom a szűretlen pinot, de már nem maradt belőle, pedig sokan dícsérték, maradt a Cabernet cuvéé barrique, szép telt testes, érett gyümölcsök, kicsit túlzó fa talán.
Villányi Cuvée, piros ropogó gyümölcsökkel csábít.
Dávid borház Ikrek-nek nevezet borát /olasz-rajnai rizling/ már csak a csilagjegyem miatt sem hagyhattam ki, olajos, petrolosan illatozik jó savgerinc, citrusok élénk olyan "rizlinges".
 Szerencsémre még jutott merlot-pinot házasításból, gombával, enyhe avarral, gyümölcsökkel halvány dohánnyal.
Már csak a Szent Donát pince maradt ki, ja és a Nobilis pálinkái.
 Zsolt a szent Donát pince képviselője már nem sok mindent tudott volna mutatni, de kiderült, heteken belül megnyit az étterem és borház Csopakon, úgy döntöttem egy külön túrát teszek hozzájuk s teljes kóstolót megosztom itt.
Az est lezárására remek italokat kínáló  Nobilis pálinkaház szilva és birs pálinkája tényleg hozza a gyümölcsök ízét!!

Nobilis: ágyas meggy!

Köszönet a Manna személyzetének gördülékeny profi lebonyolításért, és a falatkákért!
Borjournak a remek szervezését!

SZS.

Pastor pince a Dionysosban

Számunkra új helyszínre igyekszünk a Dionysos borházba, a belvárosban a Nagymező utcától csak néhány lépésre egy igazán mediterrán hangulatú bor boltba, ahol az argentin boroktól a franciákon keresztül az
Új- zélandiig sok jó bort lehet vásárolni, sőt a borbárukban meg is kóstolhatók.

 Barátságos, meleg környezetben fogadtak minket, rövid csevegés után elfoglaltuk helyünket a kóstoló helységben, ahol üdvözölte a megjelenteket Juhász Tibi a Pastor pince tulajdonosa, borásza, mindenese!

Fiatal, energikus emberke, már többször találkoztunk, kóstoltam a borait is igaz az előző évjáratokat, de most jöhetnek a frissebbek!
Érkezett is elsőnek egy Cserszegi fűszeres 2011-ből.
Csodás, illatos virágok az íze déli gyümölcsök grapefruit, bár szerintem még kicsit fiatal, amit Tibi meg is erősít, hisz csak két hete van palackban. Kicsi fanyarság van a lecsengésében, jó a savszerkezete, de kell még neki egy kis idő, hogy rendezze magát.
Tibiről tudni kell, hogy a Prantner család tagja, kicsi gyerek kora óta, a szőlő és bor határozottan része az életének. Elhivatottsága igen erős a szekszárdi borok irányába.
Mesélt magáról s közben a rozé került a poharainkba  2011-ből kékfrankosból készült, kicsit pinkes árnyalattatú, gyümölcsös telt illat, kökénnyel, telt, test 13.6 alkohol kis édességet is kölcsönöz a hecsedli és pink grapefruit mellé lecsengésben csepp fanyarsággal.
Tovább lépünk egy árnyalattal ami egy sillerben testesült meg, kadarkából és kékfrankosból 2011-ből
gyönyörű málna színű gyümölcsös, cseresznyés illat régi konzum szaloncukor és marcipános beütéssel.
Az ízben hozza a mandulát, marcipánt és hecsedlit, szép telt, kerek harmonikus ital.

Jó volna, ha többen készítenének sillert, szerintem igazán jó bor!!!
Visszaléptünk 2 évet, de csak az évjáratban 2009-es Kékfrankos a következő tétel.
Csodás gyümölcsbomba
nagy adag meggy kis kökény és füst, keserű csoki s kakaó, meggybe hajló íz, csokival lendületes savak jó test hosszú lecsengés melyben  barackmag és mandula vegyül.
Folytatódott az élet történet, Tibi mesél Londonban töltött időkről, munkáról, majd Ausztrália Dél Amerika következett ahol kézműves családi pincéket keresett fel.

Ő is ezt a vonalat követi a következő borral :
Medito 2009 komoly válogatás, kékfrankos sauvignon és franc-ból áll, kicsit füstös csoki, dohány és meggy van az illatában, ízében is ott a meggy csonthéjjasok, mandulával. Nem zavaró a 14-es alkohol.
 Elegáns szép bor!!
A merlot sem marad el ettől, sőt még rá is tett egy kicsit a 14.8 alkoholfokkal.
2009-es ez is, túlérett meggy és cseresznye mellett a sherry illata van jelen, az íze gyümölcsös, komplex aromavilága, konyakmeggyes kis csokival jó testtel és hordóhasználattal s az alkohol sem lóg ki belőle.
 A történet folytatódik Tibi meséli tovább, hogy "messze az otthonától ébredt rá hogy amit távoli országokban tapasztalt, látott azt otthon Szekszárdon is megvalósítható, hisz ehhez ott is meg van, ezért hazatért s saját pincét alapított.
Ebben készült az est utolsó bora is a Cabernet Franc 2009.
francia barique hordóban érett, telt már-már nehéz illattal benne kökény, szilva, fekete ribizli, az íze lendületes és harmonikus, szilvalekvárral fekete áfonyával kis csokival  és ribizlivel.

Karakteres, szép bor, nagy potenciállal.
Ha a következő borász generáció hasonlóan gondolkodik, nem lesz gond a jó borok utánpótlásával!
Az este levezetéséért köszönet Anitának és Csabának.

SZS.